A babajelelés előnyeit leginkább a gyermekre gyakorolt hatás és a szülő-gyermek kapcsolat felől tudom megközelíteni. Én ezeket a területeket találtam a legmeghatározóbbnak az elmúlt évek során. Álljon itt tehát néhány érv, publikáció és a saját tapasztalat. A "10 érv a babajelek mellett" című blogbejegyzésem elolvasásához pedig klikkelj ide!
Magasabb IQ
A babajelek alkalmazása nem azért fontos, hogy a gyermeknek magasabb IQ-ja legyen. Csakis azért, hogy közösségi és érzelmi téren előnyre tegyen szert, hogy jobb kapcsolat alakuljon ki szülő és gyermek között. De ha ezzel együtt jár egy kis plusz, hát legyen.
Dr. Linda Acredelo és Dr. Susan Goodwyn kutatásai szerint, a babajelelő gyermekek magasabb pontszámot érnek el az intelligencia teszteken, mint nem-jelelő társaik. 8 éves korban ez a különbség átlagosan 12 pont.
(Forrás: Linda Acredelo, Susan Goodwyn: Babajelek. .Kiskapu Kft, Budapest, 2004.)
Kevesebb hiszti
A kisgyermekkori dühkitörések és hisztik nagyrészét az okozza, hogy a gyermek még nem kommunikál. Mivel szülei nem értik őt, dühös lesz. Ettől anya és apa is frusztrált lesz, ami igazán nem vezet sehová. Ha a babánk legalább a főbb jeleket ismeri, el tudja mondani, hogy ő most éhes, szomjas, tele a pelenka vagy fáj a keze, mert megcsípte egy darázs. De az is lehet, hogy ebédhez az elefántos kanál helyett a macisat szeretné. Na, ugye milyen nehéz is kideríteni a hiszti forrását?
Nagyobb szókincs
Egy másik kutatás szerint, 18 hónapos korára egy átlagos jelelő gyermek 94 jelet tanul meg és 105 szót. Egy átlagos nem-jelelő gyermek 10-50 szót tanul meg ekkorra. Ráadásul, a jelelő gyermekek 14 hónapos korukra képesek tőmondatokat alkotni, jellel és szóval vagy két jellel. Nem jelelő társaik átlagosan 20 hónapos korban kezdtek el tőmondatokban beszélni.
(Forrás: Michelle, Anthony and Reyna Lindert. (2005) Signing Smart with Babies and Toddlers. New York: St. Martin’s Press)
Stimuláció
A jelek és szavak együttes használata stimulálja a gyermek hallását, látását és érzékelését. Hallja a szót, látja a jelet vagy kifejezést, és utánozza azt saját kéz és ujjmozgásával, így jön létre a babajel. (Forrás: Dyer, Laura. (2003) Look Who’s Talking. Minnetonka, MN: Meadowbrook Press)
Bizalom
Amikor a lányom megszületett, már én is alig vártam, hogy többet tudjak meg az Ő kis világáról. Nem akartam várni két éves koráig, amíg beszélni kezd. És ez nem csak azért volt, mert türelmetlen voltam, esetleg kíváncsi. Tudtam egy egészséges szülő-gyermek kapcsolat alapja a bizalom. És ha megértem őt, akkor csalódás mentesen telik majd az első 1-2 év. Így mindig tudtam mit szeretne. Vizet? Joghurtot? Esetleg fújjunk még buborékot? Menjünk oda a kutyushoz? Vagy hintázzunk még?
Egymás iránti figyelem
A bensőséges szülő-gyermek kapcsolat mindannyiunk álma. Ettől reméljük majd azt, hogy kisbabánk kamaszként is kikéri majd véleményünk, megosztja velünk gondjait. E téren nincs még tapasztalatom, de a korán kialakult egymás iránti figyelem jó alap ehhez. Gyermeked is nagyobb figyelemmel lesz irántad, hiszen produkálja magát, szeretné, hogy értékeld jelzéseit, babajeleit. Te is figyeled minden pici rezdülésést, hiszen nem akarsz majd egyetlen babajelet sem elmulasztani.